2025. január 1-jétől életbe lép az új Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, a TEÁOR’25.

TEÁOR átállással kapcsolatos tudnivalók

2024.12.02.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást.
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető.
Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Utolsó frissítés dátuma: 2025.03.31.

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában az EU-tagországok gazdasági teljesítményének és energiagazdálkodásának kapcsolatáról, a lengyelországi fejlesztési stratégiák területi dimenzióiról, a gazdasági szerkezetváltás kelet-közép-európai térbeli sajátosságairól, a pécsi kulturális és kreatív ipar területi jellemzőiről, a külföldiek magyarországi lakásvásárlásairól olvashatnak.
2025.03.28.

A Statisztikai Szemle márciusi számának első tanulmánya a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik az EU-tagállamok vállalkozásai esetében. A második cikk a szervezeti kultúra, a menedzsmentgyakorlatok és a vállalati stratégia összefüggéseit vizsgálja a hazai energetikai iparban a Denison-modell alapján. Ezt követően a nagy nyelvtudományi modellek által generált adatok társadalomtudományi használatának kritikai elemzésére kerül sor, majd a borversenybírálatok statisztikai vizsgálatáról olvashatunk.
2025.03.28.

A színpadi előadás nem csupán szórakoztatás, hanem egy adott közösség, térség, nemzet kulturális értékeinek, identitásának őrzője és közvetítője. A 240 hazai teátrum összesített látogatottsága 2023-ban (10%-kal) 6,9 millióra emelkedett. A 11 nemzeti minősítésű színházművészeti szervezet előadásain az előző évhez hasonlóan 1,6 millióan vettek részt, közülük is kiemelkedett a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Operettszínház (együttesen közel kilencszázezer fős) nézőszáma.
2025.03.27.

A Magyarország számokban, 2023 Digitális világ fejezete az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjedéséről nyújt adatokat. 2023-ban a (legalább 10 fős) vállalkozások 96%-ának volt internetkapcsolata, és már 45%-uk használt felhőalapú alkalmazást. A háztartások internetellátottsága az uniós átlag szintjére, 93%-ra emelkedett. Ötből négy magyar böngészte a híroldalakat, kommunikált a közösségi média felületeken, továbbá háromból két személy vett igénybe internetes banki szolgáltatásokat, valamint keresett rá egészséggel-betegséggel kapcsolatos információkra. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország számokban, 2023.
2025.03.25.

Az ábragyűjtemény havi és negyedéves mutatószámokat tartalmaz a gazdasági és társadalmi folyamatok országok szerinti és időbeli alakulásáról. A havonta frissülő ábragyűjtemény az egyes mutatószámok legfrissebb rendelkezésre álló adataival itt érhető el.
2025.03.20.

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Gazdasági környezet fejezete a makrogazdasági folyamatoktól, az egy főre jutó GDP területi különbségeiből kiindulva mutatja be a növekedés alapjait szolgáló tényezőket, a beruházások és a K+F térbeliségét, a vállalkozások digitalizációjának, infokommunikációs eszközök használatának szintjét. A működő vállalkozások (összességében 929 ezer) ezer lakosra jutó száma az ország középső és nyugati térségeiben jellemzően magasabb, keleten és északon – különösen a határ menti és a közép-tiszai járásokban – alacsonyabb volt az országos átlagnál (97).
A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.
2025.03.20.

A magyarországi vállalkozások működését jelentős koncentráció jellemzi, 2023-ban az öt legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás realizálta az összárbevétel tizedét (10%). Az összes árbevétel 58%-a keletkezett a tíz legnagyobb súlyú ágazatban, amelyek mindegyike ipari, építőipari vagy kereskedelmi tevékenység. A külföldi irányítású vállalkozások részesedése a húzóágazatok árbevételéből 52% volt, a német és az osztrák cégek dominanciája, valamint az erősödő ázsiai jelenlét mellett.
2025.03.17.

Március 15-e nemcsak az 1848-as forradalom ünnepe, hanem 1990 óta a magyar sajtó napja is. 1848-ban ekkor nyomtatták ki az első szabad magyar sajtótermékeket. A nyomtatott napilapok példányszáma hazánkban a rendszerváltás előtt érte el a csúcsot, éves szinten összesítve megközelítette az 1 milliárdot. A digitalizáció, a tájékozódási szokások változása miatt a nyomtatott napilapok teljes példányszáma 2023-ban már csak 150 millió volt, a korábban vezető közéleti lapok helyét a bulvárlapok vették át.
2025.03.14.